Gombak

A múltban Goričko térségét, a gyenge erdei fenyvesekben és a közönséges bükkösökben végzett alomgyűjtés miatt, Szlovénia szerte gombalelő helyként ismerték. A talaj többnyire agyagos és savas, kovában és kovasavakban gazdag, míg más kémiai elemek kellően kis mennyiségben vannak jelen. A megfelelő melegnek és nedvességnek köszönhetően téltől késő őszig terem a gomba. Mivel az alomgyűjtés megszűnt, kevesebb a mikorrhizás gombafajta, mint a tavaszi csigagomba, a szürke pereszke, valamint a nyári és az őszi vargánya. Ennek ellenére több mint 400 különböző gombafajta terem a térségben, a leggyakoribbak a galócák, az őzlábgombák, a csiperkefélék, a pöfetegfélék, a tejelőgombák, a tintagombák, a nedűgombák, a vargányák, a tinóruk, a rókagombák, a trombitagombák, a korallgombák, a gerebengombák és bimbós pöfetegek.

Ugyanakkor még mindig számos gombafajta megtalálható, köztük több veszélyeztetett fajta is, amelyek külön figyelmet és védelmet érdemelnek. Ilyenek például a Goričkón a császárgomba, az aranybélésű tinóru, a sárga érdestinóru, a matsu-take gomba és az óriáspöfeteg.


Légyölő galóca 

Az öntermő gombák védelméről szóló rendelet (SZK Hív. Közlönye 57/98, 56/99 – ZON, 41/04 – ZVO-1 és 58/11) rendelkezik arról, hogy egy személy naponta két kilogramm gombát szedhet, az említett mennyiség mellett felszedhet egy 2 kg-nál nehezebb gombát is. Teljes szedési tilalom 41 védett gombafajtára vonatkozik, köztük a fentiekre is. A veszélyeztetett gombafajták vörös listáján (SZK Hiv. Közlönye 42/2010) 111 fajta szerepel.

Gombászás közben tartsuk be az erdei illemszabályokat, ne zavarjuk az erdei állatokat és ne szemeteljünk. Gondoskodjunk saját biztonságunkról, megfelelő ruházatot és lábbelit viseljünk, legyünk óvatosak a kullancsok miatt, olyan területeket keressünk fel, amelyeket ismerünk, és csak az általunk jól ismert gombákat gyűjtjük.

    top