Templomok és kápolnák

A Szent Vencel-templom, majd később Szent Márton-templom
Domanjševci/Domonkosfa szlovén-magyar falu nyugati részén a Kis Kerkától délre, az erdő mélyén található magaslaton bújik meg a temetőben. A Szent Vencel-templom, majd később Szent Márton-templom, egyhajós zarándoktemplom nyugati részén haranglábbal és félkör alakban záruló apszissal. Az egyhajós térben a nyugati oldalon ú.n. gazdasági empóra volt (az empórákból kísérték figyelemmel a 13. század első évtizedeitől kezdve az istentiszteletet az őrök/speculatores soraiból kikerülő nemesek). A domonkosfalvi román templomnak közép-európai dimenziókban is emlékmű értékét a gazdag kőfaragványokban bővelkedő és lépcsősen elmélyülő déli kapuzat adja. A mestermunka elsősorban az állat- és növénymotívumokban gazdag oszlopfőkben mutatkozik meg. A timpanonon ikonográfiai szempontból kivételes jelentőséget hordozó oroszlánfigura látható isten bárányát jelképezve, a királyi liliomformákra elágazó oroszlánfarok rejtett szimbólumvilága az alapító Árpád-ház iránti hűségét jelképezi. A templombelsőben nincs meg a kitűnő berendezés. (Forrás: S. Dešnik, dr. Janez Balažic: Goričko in Porabje povezana v kulturi, Vodnik za popotnike sedmih dni – A Goričko és a Rábavidék a kultúrában összefonódva, Hétnapos túrakalauz). A domonkosfalvi templom mellett vezet el a Via Sancti Martini, aTours-i Szent Márton Európai Kulturális Útvonal.


A Szent Vencel-templom   M. Podletnik

Későgótikus Szent Anna-templom Borečában 
A fenyvesek közepén, 2 km-re a Gornji Petrovci-Grad útkereszteződés előtt, ahol valamikor a régi császári utak keresztezték egymást, egy terjedelmes tisztáson áll a Szent Anna-templom. A néphagyományban a környék egyik legrégebbi templomának tartják. Bár néhány szerző a 13. sőt a 12. századra datálja keletkezését, a mai épületet a 16. században építették, amire a nyugati homlokzat fő kapuzata fölötti pajzsba vésett 1521-es évszámból következtethetünk. A templom hagyományos középkori alaprajzú. Hajója téglalap alakú, valamivel keskenyebb, háromszögben záródó presbitériummal. A karzat fölötti harangtorony fából készült. A harangtornyot és a tetőt zsindely borítja, a 17. századig szalmaborítású volt a tetőt. Történelmi források tanúskodnak arról, hogy a törökök 1664-ben, a szentgotthárdi csata előtt teljesen megsemmisítették. Csak 1739-ben építették újjá, és újra barokk stílusban boltozták. A templom külseje jobb állapotban maradt fenn, mint a belső tere. A hajó kicsit hosszabb és szélesebb, mint a presbitérium, amelyet hat külső támpillér vesz körül. Néhány gótikus ablak és egy kapuzat is megmaradt, mely díszítésével a késő 16. század építészetére utal. A templomkülső főként gótikus jegyeket mutat. A templomot 1911-ben és 2000-ben újították fel, ekkor rendezték a templom környékét is. A templom turisztikai értéke archaikus külsejében rejlik, amely csodálatosan belesimul a tájba, és megjelenésével kiegészíti az illatos fenyőerdők érintetlen világát. (Samo Štefanec, Gotska arhitektura v Prekmurju, PMMS, Katalog stalne razstave, 1997)


Későgótikus Szent Anna-templom Borečában   L. Klar

A Szent Miklós-körtemplom (rotunda) Selo falu északi részén található, és a román építészet és a gótikus festészet kivételes emléke. A 13. század közepén épült. Téglából építették, a külsejét gyönyörűen kiegészíti a gradból származó vulkanikus tufából készült lábazati sáv, és ritmikusan tagolják a lizénák (falsávok), a tető alatt futó, festői koszorú, valamint a kúpos zsindelyes tető. Művészettörténeti jelentőségét tovább növelik a passió témáját feldolgozó művészi festmények, amelyeket a 15. század elején az ún. "Felső-stájer hercegi műhelyek" festőművésze alkotott. A Goričko keleti részén, Selo faluban található kicsi köralakú szentélynek kiemelkedő szerepe van Prekmurje művészeti emlékei között. A legenda szerint a templom eredetileg a templomosoké volt. Minden látogató számára érdekesség - a körtemplomba való belépés szimbolikusan jelzi Krisztus Jeruzsálembe érkezését, hogy miért, ki fog derülni, ha felkeresi a rotundát. A körtemplom mellett fából készült harangtorony áll. A körtemplomot gondosan karbantartják, az idegenvezetők pedig a parkolóban álló faházban várják a látogatókat. A freskókat 2018-ban és 2019-ben állították helyre. A körtemplom tavasszal és nyár elején színpompás réten áll, ilyenkor virágzanak a kosborfélék, a különböző füvek és réti virágok.


A Szent Miklós-körtemplom (rotunda) Selo   M. Podletnik

Mária mennybemenetele plébániatemplom Grad mellett
A templom a gótikus építészet impozáns műemléke, feltehetőleg a 15. század első felében épült, alacsonyabb hajóval és magasabb, sokszögben záródó presbitériumával. A harangtornyot 1729-ben újjáépítették, a templomot lépcsőzetes pillérek támasztják, és lábazati sáv fut a talpazata körül. Mindkét portál kőfaragványokkal díszített. A presbitérium keresztbordás és csillag alakú boltozata geometriai konzolokon és féloszlopokon nyugszik. A főoltárt 1778-ban Johannes/Janez Klein radgonai szobrász készítette. Az oltáron fából készült Mária-szobor áll, karján a kisded Jézussal, 1510-ből. A hajót 1955-ben Plečnik építész elképzelése alapján, az oldalsó oltárt pedig Bitenc építész elképzelése szerint alakították át.


Mária mennybemenetele plébániatemplom Grad mellett   L. Klar

Bogojinai Nagyboldogasszony-plébániatemplom
A település északi részén, impozáns helyen fekszik a templom, kerek harangtornya pedig már messziről látható. A régebbi, román stílusú, 14. században épült gótikus stílusban átalakított templomot az 1930-as években, Jože Plečnik híres szlovén építész előcsarnokként csatolta az új templomhoz. Szlovéniában a modern szakrális építészet egyik legfontosabb épületének számít. A helyi hagyományokhoz való kötődésre a kerámiaedények, a plafonon található kerámiatányérok és a főoltár melletti amforák utalnak, valamint a sok-sok apró, pazar részlet.

Szent Ilona-templom Pertočán
Az eredeti gótikus templom a 16. századból származik. Az 1960-as években lebontották a hajót és újjáépítették lakóépítészeti stílusban. Csak a presbitérium és a harangtorony maradt fenn gótikus stílusban. A templom magaslaton áll, a falu felett egy domb tetején. Mellette van a temető. A Szent Ilona-templom belső tere műalkotást is rejt, amely a világhírű szlovén mozaikkészítő, Marko Rupnik atya alkotása. Az alkotó Prešeren-díjat kapott II. János Pál pápa magánkápolnájának építéséért a Vatikánban. Munkái a portugáliai Fatima, a franciaországi Lourdes, az olaszországi Róma, Szlovéniában pedig Koper és Pertoča templomait díszítik. A mozaik mérete 92 négyzetméter, és díszíti a templom elejét - a presbitériumot. A színpompás, képekben gazdag mozaikon az összes ábrázolt alaknak és elemnek mély teológiai jelentése és üzenete is van. A Gornji Petrovciban található Szentháromság-templom a már egykor is szőlőtermesztéséről ismert Nedelski vrh tetején (355 m) áll.


A Szent Ilona-templom belső tere műalkotást is rejt, amely a világhírű szlovén mozaikkészítő, Marko Rupnik atya alkotása.  L. Klar

Evangélikus templom Bodonciban
A bodoncii egyházközösség 1792 óta létezik, az evangélikusok pedig már a reformáció kora óta élnek ezen a területen. A Bodonciban található templom a Goričko Tájvédelmi Park szépségeit felfedező szervezett látogatócsoportok, valamint véletlenszerű utazók egyik népszerű állomása. A jelenlegi templom 1899-ben épült Daniel Placott budapesti építész tervei alapján, és jellegzetes példája azoknak a magas, keskeny ablakokkal tagolt templomoknak, amely első emeletén galéria található. Az oltár fából készült. A radgonai Kuras Ferencz készítette. Az oltárkép Jézust ábrázolja az Olajfák hegyén, ismeretlen szerző alkotása (olaj, vászon).


Evangélikus templom Bodonciban  L. Klar


A nagy háromhajós neoromán stílusú Szt. György templom Sveti Jurij település mellett 1925-ből származik, és a grazi Hans Pascher építész tervei alapján készült.  L. Klar


A Kančevci Szent Benedek templom elődje már 1208-ban állt ugyanezen a helyen. A templom mellett található a Dom duhovnosti (Lelkiség háza) és a régi iskola, ahol Szlovéniában a denevéreket bemutató, első állandó kiállítás kapott helyett.   M. Podletnik

Gornji Petrovci evangélikus templomát 1824-ben építették a településen, majd 1894-ben rekonstruálták a budapesti Daniel Placott építész tervei alapján. A hagyományoknak megfelelően jellegzetes, nagy egyhajós belső tere van, galériával, presbitériummal és nyugati harangtoronnyal. A cankovai hisztolitikus Szent József-templom a kuzmai Juda kőművesmester tervei alapján épült 1928-ban.


Evangélikus templom Gornji Petrovci   L. Klar


A kebelei Szent Márton-templom lenyűgöző ólomüvegablakai 1972-ben készültek Stane Kregar festőművész elképzelései alapján.


A Vid-forrás mellett található Vid-kápolna a Bakonaki-tó védjegye, és a látogatók kedvelt úticélja.   L. Klar