Kivételes élőhelyek
Kivételes élőhelyeket képeznek a ritka növények és állatok lelőhelyei, a sokszínű élővilágnak otthont adó területek, valamint a fennmaradt és jellegzetes vízi élőhelyek. Kiemelkedő fontosságuk miatt különböző kategóriájú természeti értékekként sorolják be őket.
Zoológiai és környezetrendszeri érték szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a Lendva-tó és a Hodosi-tó. 80 hektáros területével a Kraščei-tó (ahogy a helybéliek a Lendva-tavat nevezik) a legnagyobb állóvíz. A tó északi részén a Lendva patak által lerakott hordalékon, harminc év alatt, kivételes fehérfűz erdő jött létre. Kivételessége miatt ökológiai sejtnek minősül, így ott gazdálkodás nem folyik. Itt számos fakopáncsfajta és többek között az örvös légykapó talált otthonra. A kiterjedt nádas színes madárvilágát gazdagítja a törpegém, a nádirigó, a réti tücsökmadár, a guvat és a vízityúk. Tavasszal, költőhelyük felé költözve, a víztükör felett különböző csérfélék repdesnek. A tó felett, Pertoča település közelében lévő természeti értékű vizenyős rétek, zoológiai, botanikai és környezetrendszeri területei a foltos nádiposzáta és énekes nádiposzáta, valamint a sárszalonka (Gallinago gallinago) élőhelye. Zoológiai sokszínűségével a Hodosi-tó sem marad le mögötte, a Dolenci-patak víztározójának rendszeres lakója a búbos- és a kisvöcsök, a törpegém és a vidra.
Lendva-tó 
M. Podletnik
A Hodosi-tó közelében botanikai természeti értéknek minősül a cserjék henye boroszlán, A közelben, közvetlenül a magyar határ mellett, ökológiai rendszerű, botanikai és zoológiai természeti értéknek minősülnek a Bejčin bregen lévő száraz rétek. A völgyben fennmaradt vizenyős réteken virít a sárgaliliom és a kornistárnics. Az őszi vérfűben gazdag, nagy kiterjedésű réteken tömegesen fordul elő a vérfű hangyaboglárka és a sötét hangyaboglárka. A dombtetőn, tavasszal a rétek az agárkosbor lilás árnyalataiba öltöznek. A Bejčin breg gyakori vendégei a búbos banka, a tövisszúró gébics, a mezei poszáta és a citromsármány. Az erdős rész felett pedig az egerészölyv (Buteo buteo) és a holló (Corvus corax) szárnyal. 
Hodosi-tó M. Podletnik
A Goričko Tájvédelmi Park keleti részén, Szentlászlón, a Kebelei-patak melletti belterjes rétek látják vendégül a talán utolsó goričkói réti csodákat. A virágzó réteken kornistárnics, sárgaliliom, szibériai nőszirom, réti ördögharaptafű (Succisa pratensis), kenyérbélcickafark (Achillea ptarmica), vízi aggófű (Senecio aquaticus) és festő zsoltina (Serratula tinctoria) nyílnak. A hamvasszürke fűzek (Salix cinerea) tetején tövisszúró gébics gubbaszt, míg a fák lombjainak védelmében réti tücsökmadár, énekes nádiposzáta és mezei poszáta rejtőzködik. Vegetációs szempontból hasonló rétek vannak néhány kilométerrel távolabb, Kobilje településen, ahol azonban további két goričkói botanikai különlegesség – a buglyos szegfű (Dianthus superbus) és a kőtörőfű (Saxifraga bulbifera) is megtalálható.
Goričko nyugati részén, Cankova és Pertoča településeken, botanikai értéke miatt természetvédelmi értéknek minősül a hegyi nárcisz két termőhelye.
