Geológiai különlegességek
A Goričko legnagyobb különlegességei közé a nuskovai ásványvízforrás, valamint a Grad melletti bazalttufa és piroklasztitok lelőhelye sorolható. Mindkettő nemzeti szintű természeti értéknek minősül. A földtani és geomorfológiai természeti értékek közé soroljuk továbbá a Sotinai-domb és a Slatinska graba – ásványvízforrás térségét. Prekmurje legmagasabb területeihez tartozó Sotinai-hegy térségét a Goričko legrégebbi, mintegy 500 millió éves kőzetei alkotják. Ezek a fillitek (zsindelypalák) a föld mélyében keletkeztek. A domb egy részén ma aktív kőfejtő működik, az itt bányászott palát műszaki kőzetként hasznosítják. A kőbánya térségében fészkel Európa egyik legnagyobb madara, egy uhupár (Bubo bubo), egy kis szerencsével, esténként, hallhatjuk is őket. 2019-ben a dombtetőn egy erődítményre emlékeztető, őskori létesítmény alapjaira bukkantak.
A nuskovai ásványvízforrás 
K. Malačič
A forrás Nuskova település fúrt kútjában, természetes ásványvízként került a felszínre. Mélyen a föld belsejében a magma kihűlése során különböző gázok (széndioxid és egyéb) szabadulnak fel, és a törésvonalakon a felszínre törnek. A feltörő gázok útját földalatti vízrétegek állhatják, amelyben fokozatosan feloldódnak. Eközben a vízben enyhe sav képződik (innen a savanyúvíz elnevezés), amely még inkább olvasztja a kőzeteket. Az enyhén savas földalatti víz így dúsul ásványokkal. A makróelemekben (pl. kalcium, kálium, magnézium, nátrium, klorid) és mikroelemekben (pl. vas, cinkek, jód, mangán) gazdag vizet ásványvíznek nevezzük. Mivel a vízben kénoxid található, a forrás vízének sajátos szaga van. A forrásban és az árokban jellegzetes narancssárga-vörös színű üledék valójában vasoxid, azaz rozsda, amely azt jelzi, hogy a vízben vas található. A forrás látogatóható. 
Grad – bazalt- és piroklasztit lelőhely K. Malačič
Grad településtől északra található az elhagyott kőfejtő, amely a mintegy 3 millió évvel ezelőtti vulkánkitörésből származó bazalttufa és piroklasztit maradványa. A bazalttufa kőzet – amelyen Szlovénia legnagyobb vára, a Grad településen található vár is áll – a vulkáni hamu, homok és a helyi üledékanyagok ülepedésével és összetapadásával jött létre. A bazalttufában találhatók az egyes piroklasztok is, azaz azok a kemény részek, amelyeket vulkáni bombaként hányt ki a tűzhányó. A gradi kőfejtőben olivin vulkáni bombákat is találunk, amelyek a föld mélyében, magas nyomás és hőmérséklet mellett keletkeztek. Ezeket a bombákat olivin ásványi anyag alkotja, amely a kőfejtőben néhány centiméteres gumókban megtalálhatók, a levegőn viszont hamar széthullanak. A kőfejtő az egyetlen szlovéniai olivin-gumó lelőhely.
