Goričko geológiai összetétele nem éppen sokszínű, de gazdag földtörténete miatt mégiscsak érdekes. Szlovénia ezen területét túlnyomó részt tercier kőzetek alkotják, amelyek kora 66 és 1,6 millió év között mozog. A sokkal régebbi kőzetek, amelyek a tengerben alakultak ki 400 millió évvel ezelőtt, csak Sotina és az Rdeči breg területén találhatók. A fillitok közé tartoznak. Ma puhább tercier üledékes kőzetekből tevődnek össze és Goričko északnyugati részének legmeredekebb lejtőit alkotják.
A régi átalakult fillitok kialakulása után Goričko földtörténetében hosszabb szárazföldi időszak következett be. Mégcsak az oligocén végén, 23 millió évvel ezelőtt, a föld alámerült és keletről elárasztotta a Pannon tenger. Szárazföld csak a legészaknyugatibb része maradt. A további 18 millió évben a területet tenger fedte. A pliocénben az elsődleges tengeri üledékek (kavics, homok és agyag, amelyekből a homokos föld, a homokos agyag és az agyagos föld keletkezett) egyre inkább édesvízűek lettek. A Pannon tenger a szárazföld emelkedése miatt mindinkább kelet felé húzódott.
A felső pliocénben, szóval cca. 1,6 millió évvel ezelőtt, Ausztriában, a Klöch közelében vulkán tört ki, amelynek következményei Gradon, Goričkon is észrevehetők, ahol a részben kovaköves folyami kavics, homok, márgás mész és agyag összetapadt rétegeiben bazalt tufa és tufit rétegek is jelentkeznek, miközben Nagykanizsától délnyugatra feketés-szürke bazalt képződött. A múltban e kőzeteket építőanyagnak használták fel. Ma viszont az olivin összetétel miatt főleg ásványtani szempontból érdekesek, hiszen a gradi lelőhely egyedülálló Szlovéniában.
A holocéntől egészen napjainkig a területre az üledékek lerakódása jellemző.
A múltban Goričko az agyagról volt közismert, de ma már a fazekasság és a kézi téglagyártás kihalófélben van. A mészégetés mészkőből és márványból közgazdasági szempontból többé már nem érdekes.
Összefoglaló:
Činč Juhant, B. & Planjąek, M. 2002. O geologiji Pomurja in Goričkega. Narava Slovenije. Mura in Prekmurje, Prirodoslovni muzej, Ljubljana